A NÖVEKEDÉS GYORSULÁSÁNAK MAGYARÁZATA

A növekedés gyorsulása a fentiek értelmében a tápanyagigény megfelelő fedezésének következménye és egyidejűleg fokozott igényű folyamat is.  A növekedés és a hormonális fejlődés együtt jár az emberi szervezet idegrendszerének fokozott érzékenységével.  Mindnyájunk számára köztudott, hogy ingerlékenység, robbanékonyság jellemzi ezt a korszakot.  Az érzelmi és ösztönélet fejlődésével együtt jelentkező idegrendszeri labilitás elsősorban a fizikai tevékenységek fokozásával ellensúlyozható.  A fokozott fizikai tevékenység viszont akár torna, akár sportok intenzív művelése, minden esetben az energia- és tápanyagigény fokozódását váltja ki.
A szellemi fejlődés is erőteljesebbé válik ebben a korban, vagyis nagyobb a megtanulásra váró tananyag, szélesebb az érdeklődési kör, több információ befogadására kell átállnia a serdülőnek, mint korábban.  Amennyiben figyelembe vesszük a gyorsulás különböző tényezőit, akkor mindezek magyarázzák, hogy csak nagyobb mennyiségű tápanyag, ásványi anyag és vitaminok bevitelével biztosítható a szervezetnek ez az egyidejűleg sokrétű fejlődése.
 
ENERGIA- ÉS TÁPANYAGSZÜKSÉGLET SERDÜLŐKORBAN

Serdülőkorban már megnyilvánulhat az energia- és tápanyagigény területén jelentkező nemi különbség.  Magyarázható ez azzal is, hogy a lányok alapanyagcseréje kisebb, mint a fiúké, ily módon ennek az időszaknak is eltérőek lehetnek a szükségletei.  A lányok energiaszükséglete kiegyenlítettebb, ami azt jelenti, hogy 9-11 éves korig  2300 Kcal  a napi kalóriaigény.  A fiúk szükséglete egyenletesen nő az életkorral, 9-12 éves korban 2500 Kcal, 12-15 év között 2700 Kcal, 15-18 éves korban átlag 2800 kcal naponta az egy főre számított energiaigény.  A nemek közötti különbség a fehérje iránti igényben is megmutatkozik.  Míg a lányoknak átlagosan számítva kb. 74 g a napi fehérjeszükségletük, addig a fiúknál az energiabevitelnél használt korcsoportok szerint, 75 g - 86 g - 89 g fejenként, naponta a szükségletük.
Az eltérések oka, hogy a fokozott alapanyagcsere miatt a fiúk növekedése erőteljesebb, valamint a fizikai aktivitás, a munkavégzés és a sportolás is általában fokozottabb, mint a lányoknál.

ÁTLAGOK ÉS NEM
ÁLTALÁNOSÍTHATÓ ADATOK

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a táblázatokban szereplő értékek átlagok és természetesen nem általánosíthatók minden serdülőre.  Ebben a korban tapasztalhatók a legnagyobb egyéni eltérések, továbbá a fejlődés különböző fázisai rendkívül változatosak és nem szorosan a korhoz kötöttek.  Alapvető ajánlás, hogy mindig a gyermek egyéni igényeinek megfelelő táplálást kell biztosítani.  Nem szigorú szabály, hogy a korosztálynak megfelelő előírt-ajánlott szükségletet kell fedezni.  Tapasztaljuk, hogy vannak olyan serdülők, akik az előírtnál többet vagy kevesebbet igényelnek és fejlődésük mégis optimálisnak mondható.  A szülő és az orvos az esetleges hibákat úgyis időben észreveszi, amely a táplálkozás vonatkozásában azt jelenti, hogy túltáplálás vagy nem megfelelő táplálkozás esetén az étrendet át lehet alakítani.

SERDÜLŐKORI PROBLÉMÁK

A tinédzserkorúak általában jó étvággyal bírnak, "egésznap esznek" - mondja a szülő - és többségükön mégsem látszik.  Abban az esetben, ha ez így van, akkor nem szükséges mérsékelni a táplálékfogyasztást, erre kizárólag a túltáplált gyerekeknél kell gondolni és esetleg fogyókúrát alkalmazni.
Pubertáskorban rendkívül eltérő a lányok és fiúk  táplálkozása.  A lányok valamivel csendesebbek, érzelmesebbek, mint a fiúk, izgatottságukban vagy bánatukban sokszor keveset, vagy alig esznek.  Ugyanilyen okok következménye lehet az ellenkezője is.  A folytonos evés, rágcsálás, az úgynevezett serdülőkori problémák étkezésekbe temetése.  Fiúknál is tapasztalhatók ezek a jelenségek, náluk azonban ezt könnyebben át lehet hidalni az őket jobban lekötő sportolással.  A szülők megnyugtatása miatt itt szeretnénk megjegyezni, hogy rendszerint ezek átmeneti időszakok és minden következmény nélkül kialakul a normális táplálkozás.  Nem hagyható figyelmen kívül azonban az sem, hogy éppen ekkor kell a leginkább figyelemmel kísérni a serdülők étkezését, mert az arra hajlamosakban rögzülnek a rossz táplálkozási szokások.  Ezen túlmenően  a hormonális és idegrendszeri eltérések későbbi betegségek megalapozói lehetnek.

ANOREXIA NERVOSA

Az anorexia nervosá-t a táplálkozási magatartászavarok közé soroljuk.  A betegség lényege a csökkent táplálkozás, amelynek következtében jelentős fokú fogyás jön létre.  A beteg az elhízástól való félelmében koplalásra kényszeríti magát saját testképének hamis vagy torz észlelése miatt.  A beteg saját testét a nagyfokú fogyás ellenére is kövérnek látja.  Irodalmi adatok bizonyítják, hogy gyakran az anorexiát vegetáriánus táplálkozás előzi meg, amely azzal magyarázható, hogy elsősorban az állati eredetű élelmiszereket kerülik a betegek.  A fehérje- és vitaminhiány következtében kialakult tünetegyüttesek szekunder módon az anyagcsere megváltozását idézik elő.  Az anorexiások kezelésében elengedhetetlen a megfelelő folyadékbevitel, az elektrolit-háztartás rendezése, elsősorban a kálium, kalcium és magnézium vonatkozásában. A diétában a vitaminok, a makro- és mikroelemek beépítése elengedhetetlenül fontos. Fokozatosan kell a táplálék energia- és fehérjetartalmát emelni, hiszen a legyengült szervezet túlterhelése nem kívánatos. Az anorexia kezelésében a fő probléma a táplálkozási  magatartás megváltozása, amelynek rendezése mindenképpen pszichiátert igényel.

BULÍMIA NERVOSA

A bulímia nervosá-t visszatérő nagy evések jellemzik, naponta étkezésektől függetlenül többször is előforduló ún. falási epizódok jelentkeznek.  Jellemző, hogy viszonylag rövid idő alatt extrém mennyiségű ételt képesek elfogyasztani.  A bulímiás betegek elsősorban a magasabb szénhidrát-tartalmú ételeket részesítik előnyben.  A betegek az elhízás megelőzése érdekében, önhánytatást, hashajtók és diuretikumok szedését alkalmazzák.  A bulímiás betegek jelentős százaléka a normális súlytartományba esik.  (Az anorexia  és a bulímia tünetei keveredhetnek.)  A felborult elektrolit-háztartás következtében gyakori a száj és garatüreg gyulladása.  A fogak állapotának gyors romlása is megfigyelhető, súlyosabb esetben egyéb akár agyi és endokrín változások is bekövetkezhetnek.  Bulímiás beteg kezelésekor  a táplálkozási irányelveket mindig az aktuális laborparaméterek határozzák meg.  Megfelelő folyadékbevitel, az elektrolit-háztartás rendezése, az étkezések egyoldalúságának megszüntetése a legfontosabb.  Többnyire energiaszegény, vitaminokban, ásványi anyagokban  és fehérjében gazdag, változatos étrend kell, hogy jellemezze diétájukat.
A bulímia nervosa therápiájánál is szükséges megjegyezni, hogy a betegek számára a pszichoterápia és a pszicofarmakoterápia elsődleges jelentőségű.

LÁNYOK ÉS FIÚK

Természetesen a nemek közötti különbségek sem általánosíthatók, ahogy vannak korábban és későbben serdülő gyermekek, ugyanúgy a tápanyagigényben is lehetnek fokozott eltérések.  Sokszor nem a kornak és nemnek megfelelő szinten érhető el a legjobb fejlődés, vannak intenzíven sportoló és gyorsabban fejlődő nagyevő lányok, ugyanakkor léteznek lassabban növő keveset mozgó fiúk is. Elsősorban a szülő az, aki a legjobban ismeri és figyelemmel kísérheti gyermeke fejlődését, és ha abban problémát vél felfedezni, akkor akár az étrend, akár az életmód, vagy mindkettő változtatásával lehet a megfelelő igényeket biztosítani.

A KÖZÉTKEZTETÉS SZEREPE
A SERDÜLŐK TÁPLÁLKOZÁSÁBAN

Ebben a korban már csak nagyon kevés gyermek veszi igénybe az iskolai, illetve a napközi otthonos ellátást, éppen ezért sokkal gondosabban kell összeállítani az egész napi étkezést.  A legnagyobb hangsúlyt a változatosságra kell helyezni, amelyen belül megfelelő mennyiségű és minőségű állati és növényi eredetű élelmiszer szerepeljen. Az irányelveknek megfelelően főzelék, saláta, gyümölcs naponta szerepeljen a serdülő étrendjében, sok esetben ez nem feltétlenül felel meg a korosztály igényének, vagyis hajlamosak az egyoldalú étkezésre. A közétkeztetés lehetőségeihez mérten ezt a problémát nehéz orvosolni, ebben az esetben a család igen sokat segíthet. A divat és a reklám jelentős szerepet tölt be a serdülők életében, amely a táplálkozás vonatkozásában is megnyilvánul.  Igen közkedvelt a gyorsétkezés, amely nem feltétlenül tilos, de rendkívül egyoldalúvá teheti a korosztály táplálkozását.  Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ebben az esetben is a közösség, a család szerepe mennyire meghatározó lehet.

A serdülőkorúak egészséges táplálkozásának irányelveire gyakorlatilag ugyanazok a szempontok jellemzők, mint a felnőtt emberek számára ajánlott.
1. Változatos étrend, amely biztosítja a szervezet számára szükséges tápanyagokat.
2. Minél kevesebb zsiradék felhasználásával készüljenek a különböző típusú ételek.
3. Mérsékeljük a só használatát, különös gondot kell fordítani erre gyermek- és serdülőkorban.
4. Csekély mértékben cukrozzuk ételeinket.
5. Naponta szerepeljen az étrendben tej, kb. 0,5 l mennyiségben.
6. Naponta többször fogyasszunk zöldségfélét, nyers gyümölcsöt.
7. A kenyerek közül a barna kenyeret részesítsük előnyben.
8. Az étkezések gyakorisága napi 5 alkalomra szorítkozzon, egyenletesen elosztva.
9. A szomjúságérzet csökkentésére az ivóvíz a legalkalmasabb.  Az alkohol a szervezet számára káros.
10. - Bőséges fogyasztásra javasolt élelmiszerek: gyümölcsök, zöldségek, tej, tejtermékek, barna kenyér...
 - Mérsékelt fogyasztásra javasolt élelmiszerek: sovány húsok, olaj, margarin, tojás, tésztafélék...
 - Kerülni javasolt élelmiszerek: édességek, fagylaltok, szeszes italok...
11. A szakszerűen összeállított étrend fedezi a szervezet napi tápanyagszükségletét, amelynek legfontosabb célja az ideális testtömeg elérése vagy megtartása.
12. Az egészséges táplálkozás irányelveit kiegészíti a rendszeres mozgás és a dohányzás mellőzése.
 

VITAMIN 11 ÉV FÖLÖTT
A   (microg) 800-1000
D  (microg) 10
E  (mg) 8-10
K  (mg) 45
C   (mg) 50
B1 (mg) 1,1-1,3
B2 (mg) 1,3-1,5
B6 (mg) 1,4-1,7
Folsav (microg) 150
B12 (microg) 2
Vitaminszükséglet serdülőkorban.

MAKROELEMEK 11 ÉV FÖLÖTT
Kalcium (mg) 1200
Foszfor (mg) 1200
Magnézium (mg) 270-280
Vas (mg) 12-15
Cink (mg) 12-15
Jód (microg) 150
Makroelem-szükséglet serdülőkorban.

MIKROELEMEK 11 ÉV FÖLÖTT
Réz (mg) 1,5-2,5
Mangán (mg) 2-5
Króm (microg) 50-200
Szelén (microg) 40-45
Molibdén (microg) 75-250
Fluorid (mg) 1,5-2,5
Nyomelemszükséglet.