Szemünk fénye, az A-vitamin

Az ókorban már az egyiptomiak és a görögök is felismerték, hogy egyes táplálékok elfogyasztásának gyógyító hatása van az éjszaka jelentkező látászavarra, de az A-vitamint mégsem tudták azonosítani egészen 1913-ig. Az 1800-as években több kutatócsoport is igazolta, hogy a farkasvakság csukamájolaj adásával kezelhető. Kémiai szerkezetét először Paul Karrer írta le, aki ezért 1931-ben Nobel-díjat is kapott.
Az A-vitamin 2 formában fordul elő a természetben. Retinolként - amely a vegyület kémiai neve - állati eredetű, karotinoidként - tehát az előanyagaként - pedig a növényi eredetű élelmiszerekben található meg. 1 molekula béta-karotin kettészakadása egy speciális enzim segítségével 2 molekula A-vitamint eredményez.
Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin lévén a májban raktározódik. Egy felnőtt ember szervezete kb. 1-2 évre elegendő mennyiséget képes tárolni megfelelő A-vitamin-ellátottság esetén.
Az A-vitamin-ajánlásokat és -tartalmakat általában nemzetközi egységben (NE=IU) tüntetik fel. Mivel azonban a vitamin egyes karotinoidokból is keletkezik, amelyeknek az A-vitamin-aktivitása eltérő, ezért szükséges volt egy új egység megalkotására, amelynek neve retinol ekvivalens (RE). Az egyes mértékegységeket és az átváltásukat az 1. ábra mutatja.

Az A-vitamin szervezetben betöltött szerepe nagyon széles körű.
- A retinol egyes fehérjefajtákkal (opszin) fényérzékeny pigmentet alkot a szemben, amit látóbíbornak, másnéven rodopszinnak hívnak. A-vitamin-hiány esetén elsősorban szemünk sötétséghez való adaptációs képessége szenved zavart, szürkületi vakság alakulhat ki. Főleg gyermekeknél a szem szaruhártyájának és a kötőhártyának a károsodásai is bekövetkezhetnek. Hosszú ideig fennálló A-vitamin-hiányos állapot teljes vaksághoz vezethet.
- A normális növekedés és fejlődéshez is szükség van A-vitaminra. A pontos hatásmechanizmus nem egészen ismert, de azt már kimutatták, hogy az A-vitamin-hiány a növekedés zavarát okozza. Leírták már a szag- és ízérzékelés zavarát is, amely természetesen az étvágyat és a táplálékfelvételt hátrányosan befolyásolhatja.
- Egyes vizsgálatok alapján feltételezik, hogy a csontfejlődésben is szerepe lehet.
- Nélkülözhetetlen a hámsejtek differenciálódásához, mind a bőr, mind az emésztőrendszer hámrétegében. Hiányállapota ezért bőr- és nyálkahártya-elváltozások formájában is megjelenhet.
Az A-vitamin-hiányt általában étrendi elégtelenség és/vagy hasznosulásának zavara okozza; hiányának súlyossága az életkorral fordítottan arányos. Ez a hiánybetegség sajnos még mindig komoly problémát jelent a fejlődő országokban élő gyermekek körében. A gyermekkori vakság fő oka a súlyos A-vitamin-hiány, amely egyéb kockázati tényezőkkel együtt (pl. táplálkozási, immunrendszeri elégtelenség, felszívódási zavar) nagymértékben hozzájárul a magas gyermekkori halálozáshoz Afrikában. A szakemberek jelenleg is foglalkoznak a cukor és kenyér A-vitaminnal való dúsításával, ill. annak lehetőségeivel a fejlődő országokban. A retinol speciális fehérjéhez kötődve (retinolkötő fehérje=RBP) kerül a májból a keringésbe, így fehérjehiányos állapotban a szállítása válhat elégtelenné.
A másik végletben az A-vitamin túladagolása jelenthet komoly veszélyt, mert a máj raktározó kapacitásának kimerülésekor a "kint rekedő ún. retinilészter" a sejtek anyagcserezavarát okozhatja. Tünetek akkor jelentkezhetnek, ha a napi bevitel tartósan (2 hétnél több) meghaladja az 50 000 NE-t. Hazánkban egy felnőtt ember számára napi ajánlás 800 mg, azaz 2664 NE retinol. A-vitamint tartalmazó táplálékkiegészítő alkalmazásakor - kiemelten a terhesség alatt - ki kell kérni a szakember véleményét. Béta-karotinnal nem lehet elérni A-vitamin-túladagolást, mert a szervezet csak a szükséges mennyiséget alakítja át.

Bolla Erika