Coeliakia, avagy a gluténnel szembeni túlérzékenység

A lisztérzékenység tüneteit először egy Aretaiosz nevű görög orvos írta le Kr. után az I. században. Tőle származik a betegség elnevezése: coeliakia. A coeliac görögül hasat jelent. 1888-ban Samuel Gee már pontosan leírta a kórkép jellemzőit. Az előre domborodó hasat vékony végtagokkal, az idült hasmenést. Felismerték a kutatók, hogy az életben maradás kapcsolatban van a diétával. A döntő felfedezést ebben a vonatkozásban a holland Van Dicke tette, aki megfigyelte, hogy a háború idején, amikor kevés vagy nincs kenyér, a coeliakia jóval ritkább, s a beteg gyerekek tünetei megszűnnek. Azonban a háború után ismét növekszik a betegség előfordulása.
A következő fontos dátum 1950. Ekkor tették közzé először, hogy a betegség előidézője a gabonaneműekben található fehérjének, a gluténnek egyik frakciója, a gliadin.
A gabonák és a belőlük készült ételek már régóta az emberi táplálkozás alapját jelentik. Kedvező a tápanyagösszetételük, magas az élvezeti értékük. A könnyen hozzáférhető táplálékok közé sorolhatók; fogyasztói áruk viszonylag mérsékelt, ezért manapság is az étrendünk bázisát adják. Talán éppen emiatt, a mindennapi étrendből való kényszerű kihagyásuk jelentősen megváltoztatja, a gyakorlatban nehezebbé teszi az étrend összeállítását.
A gabonákat bizony el kell kerülni, ha a bennük található egyik fehérjeösszetevő (glutén) a vékonybél nyálkahártyájának elváltozását okozza. A glutén okozta megbetegedést az orvosi gyakorlatban coeliakiának, a köznyelvben egyszerűen lisztérzékenységnek nevezik. A toxikus károsító hatás következményeként zavart szenved a tápanyagok felszívódása, mely különféle tünetekben és egyes laboratóriumi értékek eltérésében nyilvánul meg. Coeliakia, avagy a gluténnel szembeni túlérzékenység
A lisztérzékenységet egy allergiás megbetegedésnek tartjuk, melynek kialakulásában környezeti és genetikai tényezők egyaránt szerepet játszanak. Európában és Kanadában gyakori, míg Afrikában és Keleten nem ismerik a kórképet, vagy igen ritkán találkoznak vele. A betegség bármely életkorban kialakulhat, de leggyakrabban egy- és kétéves kor között, amikor a gabonákat bevezetik a gyermek étrendjébe. A betegség kialakulásának kockázata tovább nő, ha a cereáliákat a gyermek egyéves kora előtt vezették be. Ezért a betegség megelőzése szempontjából nagyon fontos, hogy a csecsemők étrendjébe csak féléves koruk után kerüljenek liszttartalmú ételek. Addig a főzelékféléket burgonyával ajánlatos sűríteni, vagy gluténmentes bébiételekkel kell táplálni a csecsemőt.
A betegség tünetei a glutén étrendbe illesztése után mintegy fél-egy évvel jelentkeznek. A lisztérzékenység gyanúja akkor merül fel az orvosban, ha a kellő minőségű és mennyiségű táplálék fogyasztása mellett a gyermek nem fejlődik, testtömege nem gyarapszik. A klinikai tünetek is jellegzetesek lehetnek: a periodikusan jelentkező vagy idült hasmenés, zsíros székletürítés, görcsös hasi fájdalom, puffadás. A kialakult túlérzékenység miatt a vékonybél bélbolyhai - melyek a felszívódásban játszanak jelentős szerepet - elsorvadnak; ennek következtében pedig lehetetlenné válik a tápanyagok felszívódása. Laboratóriumi vizsgálattal a lisztérzékenységre jellemző ellenanyag mutatható ki a vérből. A diagnózist azonban csak a vékonybél nyálkahártyájából vett minta szövettani vizsgálata után mondják ki.
További tünetek:
A legfontosabb a felszívódási zavar következtében kialakuló tápanyaghiány.
A hiányállapot jelei: vashiányos vérszegénység, fehérjehiány, fogyás, fáradékonyság, erőtlenség. Jelentkezhet csontfájdalom, a végtagokban zsibbadás, növekedésbeli elmaradás.
A típusos malabszorpciós (elégtelen felszívódás) tünetekkel és súlyos vékonybélsorvadással járó ún. manifeszt coeliakiában szenvedők mellett azonban magas azon betegek száma, akikben klinikailag lappangva, tünetmentesen (nincs hasmenés vagy zsíros széklet) zajlik a lisztérzékenység. A betegek ezen csoportjában a bélrendszeri tünetek nem észlelhetők, de a vérben lisztérzékenységre specifikus ellenanyagok mutathatók ki.
Kezelés:
A kezelés lényege a glutén kiiktatása az étrendből. A speciális diétával a nyálkahártya-károsodás visszafordítható. A betegség tünetei megszűnnek, a keringő auto-ellenanyagok eltűnnek. A gondosan összeállított étrend révén a szervezet számára szükséges tápanyag biztosítható, mely kiemelten fontos a fejlődésben lévő gyermekek számára.
Gluténterhelésre azonban aktiválódnak a klinikai tünetek, és az auto-ellenanyagok is megjelennek a keringésben. A diétakezelés azért is fontos, mert a nem diétázó betegekben bizonyos béldaganatok gyakoribbak.
Teljesen gluténmentes diéta tartása szükséges, mivel csekély mennyiségű glutén fogyasztása mellett is károsodnak a vékonybélben a bélbolyhok, lehetetlenné téve a tápanyagok felszívódását!

Fontos tudatosítani, hogy a diéta életre szóló, akkor sem hagyható abba, ha a tünetek megszűnnek, a gyermek jól fejlődik.
A legkisebb mennyiségben sem fogyasztható búza-, árpa-, rozs- vagy zabtartalmú élelmiszer.
Érdemes tudni, hogy a 2%-nál kisebb mennyiségben előforduló adalékanyagok feltüntetése nem kötelező. Ezért, ha nincs feltüntetve egy élelmiszeren, hogy van búzakeményítő- vagy búzaliszttartalma, nem azt jelenti, hogy nem is tartalmaz. Mindig meg kell győződni arról, hogy a megvásárolni kívánt termék nem tartalmaz glutént. Tejtermékek, húsipari készítmények előállítása során gyakran használnak glutént tartalmazó adalékanyagokat, mindig gondolni kell ennek lehetőségére! A lisztérzékenyek számára készült élelmiszereket vagy ''gluténmentes, gliadinmentes, lisztérzékenyek, coeliakiások is fogyaszthatják'' felirattal látják el, vagy áthúzott búzakalász ábrával jelölik.
Glutént tartalmaznak a következő termékek:
- búza és búza eredetű termékek,
- rozs és rozs eredetű termékek,
- árpa és árpa eredetű termékek,
- zab és zab eredetű termékek,
- tönköly (tönkölybúza) és őrleményei,
- a fenti gabonafélék keresztezésével előállított bármely mag és abból készült termék,
- a fenti magok pelyhesített változata,
- gluténliszt.
A ''búza és búza eredetű termékek'' a következők: búzaliszt, búzakorpa, búzadara, búzacsíra, búzacsíraolaj, búzakeményítő, módosított búzakeményítő, hidrolizált búzafehérje, búzafehérje alapú sütőipari térfogatnövelő szer. Glutént tartalmaznak a rozs, árpa, zab és tönköly, valamint az ezek keresztezésével előállított magokból készült, a felsorolt búzaeredetű termékekkel analóg termékek, valamint a maláta és malátakivonat.
A gluténmentes kifejezés azt jelenti, hogy a termék gyártása során a felsorolt anyagok egyike sem került a termékbe. A gyártás és csomagolás során a terméknek a fenti anyagokkal való szennyeződése kizárható.

Kenyér, péksütemények:
TILOS: búza, árpa, rozs és zab alapú kenyerek, péksütemények, tészták, kekszek, aprósütemények, sós aprósütemények.
Fogyaszthatók: rizs, kukorica, burgonya, szója, sárgaborsó alapú lisztekből készült élelmiszerek, gluténmentes kenyérporokból, süteményporokból készült ételek (pl. Coelipán, Barbara termékcsalád, Emese termékcsalád).
Tej, tejtermékek:
Nagy részük szabadon fogyasztható (tej, túró, kefir, tejföl), míg a tejdesszertek (gyümölcsjoghurtok, pudingok, túrókrémek) tartalmazhatnak glutént, ezért összetételüket ellenőrizni kell. Csak abban az esetben ajánlottak fogyasztásra, ha feltüntették a csomagoláson, hogy gluténmentesek, vagy a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankban regisztrálva vannak.
Húsok, húskészítmények:
A tőkehúsok szabadon fogyaszthatóak, míg a húskészítmények közül csak a garantáltan gluténmentes termékeket szabad vásárolni. Általában tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. (Egyes húsipari készítmények gyártója garantálja a termék gluténmentességét. Ezen termékek megnevezését a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank tájékoztató füzetében találhatjuk meg.)
Zöldség- és gyümölcsfélék, szárazhüvelyesek: szabadon fogyaszthatók. Ételkészítésnél gluténmentes lisztet szabad csak felhasználni!
Tojás: szabadon fogyasztható.
Rizs: szabadon fogyasztható. A lisztérzékeny beteg diétájának összeállításakor alapvető élelmi anyag lehet a burgonya mellett.
Zsírok, olajok, olajos magvak: fogyasztásuk megengedett, mivel nem tartalmaznak búzafehérjét, kivéve a búzacsíraolaj.
Egyéb élelmiszerek: a Kecskeméti Konzervgyár bébiételei gluténmentesek (Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbankban pontos megnevezéssel szerepelnek a termékek). A külföldi bébiételeknél a címkén fel vannak tüntetve az alkotóelemek, onnan lehet tájékozódni.
Az ételízesítők, instant kávé és kakaóporok, pudingok, ketchupok tartalmazhatnak glutént!
A liszt helyett alkalmazott gabonaipari termékeket mindig elkülönítetten tároljuk (további írásos jelzéssel is elláthatjuk), mert a tévedés komoly következményekkel jár!

További jó tanácsok:
- A gluténmentes liszt vagy dara használatakor több sütőport vagy élesztőt kell a tésztához adni, mintha búzalisztet használnánk.
- A gluténmentes lisztből készült kekszek, teasütemények jobb ízűek lesznek, ha kisebb méretben készítjük el azokat.
- A kenyereket, tésztákat inkább alacsonyabb hőfokon, de hosszabb ideig süssük. Így ízletesebbek.

Lisztérzékenyek Érdekképviseletének
Országos Egyesülete:
1025 Budapest, Palánta u. 11.

Kicsák Marian

Hirdetés